RAK-PARK
Új zöld Duna-part
A projekt célkitűzése, hogy a jelenleg rendezetlen, vizuálisan és funkcionálisan széttagolt állapot felszámolásával – amelyet töredezett burkolatfelületek, esetlegesen elhelyezett korlátok, önkényesen kihelyezett reklámtáblák, valamint a közterületi használattal nehezen összeegyeztethető gépkocsi-parkolók és hulladéktárolók jellemeznek – egy egységes arculatú, jól áttekinthető és magas használati értékű Duna-parti közterület- és zöldfelületi hálózat jöjjön létre. A megújítás célja a közterületi struktúra térbeli és funkcionális rendbetétele, a burkolt és zöldfelületi elemek harmonikus összehangolása, valamint egy koherens, városképi szempontból is minőségi partszakasz kialakítása. A rakpart egyes szakaszainak tervezése során szükséges figyelembe venni a csatlakozó városszövet karakterét, a kapcsolódó funkciókat és a közlekedési, illetve közterület-hálózati összefüggéseket, ezért az általános tervezési irányelvekkel összhangban differenciált, helyspecifikus tájépítészeti megközelítés alkalmazása indokolt.
Szakaszolás
A tervezési területet a tervpályázat alapelveivel összhangban három, eltérő arculatú és funkcionális karakterű területrészre tagoltuk. Az id. Antall József rakpart mentén a meglévő adottságokra építve egy intenzív használatú, ugyanakkor reprezentatív folyóparti zöldfelületi rendszer kerül kialakításra, amely a városi közterületi megjelenés mellett magas rekreációs értéket is képvisel. A közvetlen vízparti sávban egy folyamatos átmenő sétány jön létre, amelyet a közúti forgalomtól egy széles, növényzettel gazdagon kialakított zöldfelületi sáv választ el, biztosítva a gyalogos használat komfortját és a vizuális leválasztást.
A Jane Haining rakpart urbánus jellegű parti sávként jelenik meg, amely a történeti rakpartok karakterét idézve elsősorban burkolt felületi dominanciára épül, ugyanakkor helyenként csoportos faültetések biztosítják az árnyékolást és a mikroklimatikus komfort javítását.
A Belgrád rakparton a Nemzetközi Hajóállomás épületeihez kapcsolódó felszíni parkolás megszüntetésre kerül, az érintett területek vendéglátó funkciójú közterületekké alakulnak át. Ezen a szakaszon egy vízközeli szolgáltató zóna jön létre, amely kávézók és éttermek elhelyezését teszi lehetővé, miközben a szállodahajók kikötési lehetősége továbbra is biztosított marad, harmonikusan illeszkedve a rakpart új közterületi struktúrájához.
Világörökségi helyszín
A tervpályázat tapasztalatai és a tervezési együttműködések során levont szakmai következtetések mentén világosan kirajzolódtak azok az alapelvek, amelyek a rakpart megújításának tájépítészeti keretrendszerét meghatározzák. A koncepció a rakpart funkcionális és városképi karaktere szerinti tagolására épül, érzékenyen reagálva az eltérő használati intenzitásokra, a városszerkezeti kapcsolatokra, valamint a parti zóna változó morfológiai adottságaira. Központi szerepet kap a Duna menti látványtengelyek és panorámák megőrzése és tudatos kiemelése, továbbá a vízpart fizikai és vizuális hozzáférhetőségének javítása, különös hangsúllyal a gyalogos és kerékpáros közlekedési kapcsolatok folytonosságára és komfortjára. A tervezési elképzelés részét képezi egy adaptív forgalomszervezési rendszer kialakítása, amely képes rugalmasan reagálni a használat időben változó igényeire, miközben a történeti rakparti térstruktúra és zónarendszer kortárs tájépítészeti eszköztárral történő újraértelmezése valósul meg. A koncepciót egységes burkolati struktúra és a zöldfelületi rendszer mennyiségi és minőségi fejlesztése egészíti ki, erősítve a terület rekreációs potenciálját és ökológiai működését. A tervezés egészét végigkísérte az a megrendelői elvárás, hogy a beavatkozások ütemezhetőek, gazdaságosan megvalósíthatók legyenek, elsősorban a meglévő adottságokra építsenek, és ne igényeljenek jelentős mértékű szerkezeti átalakításokat.
Város-folyó kapcsolat
A parti zóna formálása során alapvető tervezési szempont a környező városi kapcsolatrendszer átfogó elemzése, valamint a jelenlegi és várható használói csoportok térbeli és funkcionális igényeinek azonosítása. A koncepció a használati irányok egyértelmű kijelölésére és összehangolására törekszik, miközben egyaránt lehetőséget teremt az egyéni elmélyülést szolgáló és a közösségi használati formák számára. A tervezés során kiemelt figyelmet kap a gyalogos és kerékpáros mozgások várható irányainak feltérképezése és térbeli megfeleltetése, valamint a megállást, pihenést és találkozást szolgáló helyek tudatos elhelyezése a parti sávon belül.
A partalakítás térszerkezeti súlypontjait a pesti belvárosból a Duna irányába futó, meghatározó városszerkezeti tengelyek adják. A Szabadság tér, a Szent István-bazilika környezete, az Erzsébet tér, a Vörösmarty tér, a Ferenciek tere és a Belváros Főutcája felől érkező irányok mentén egyértelmű, jól olvasható és akadálymentes kapcsolatok jönnek létre a vízpart felé. A terekhez és parkokhoz kapcsolódó gyalogos tengelyek levezetésével a városi közterek természetes módon nyílnak meg a Duna felé, lehetővé téve, hogy a használók fokozatosan és könnyedén jussanak el egészen a víz közvetlen közelségébe.
